mindenKÉPpen

Before megyek dolgozni

Mindjárt go to working, ez lesz az my first night shift. Mielőtt megyek, gondoltam irok egyet here. :) ja, meg upload egy képet our home, hátha valaki missed it. :D majd még készítünk pix a belül térről too. Have a lovely day for mindenkinek! bye-pá

Jelszó:Safety boots

Safety boots. Ezek a szavak örökre beíródtak a fejembe. Jelentése: munkacipő,bakancs,surranó. A mai napon Soma barátommal kb. 4 órán keresztül jártuk az utcákat ilyet keresve. Persze nem miattam hanem kis Soma miatt aki enyhe 46-os lábbal rendelkezik.Hiába,aki nagy lábon él..:)
Szóval gyalogoltunk vagy 400 kilométert ma és el is tévedtünk kicsit ( na talán ez lehet az én hibám volt egy kicsit.. ) A lényeg hogy sikerült elintéznünk hogy legyen bankszámlánk és holnap reggel korán megyünk is Somával dolgozni amíg a lányok itthon nevelik a gyerekeinket és finom ételt főznek vacsorára.
Csigát sajnos keveset látjuk mert a Paddingtoni állomáson vért izzad hogy időben ki tudja szolgálni a vonatról éppen leszálló vagy vonatra igyekvő vásárlóit. Az idő még mindig nagyon szép ennek felettébb örülök.
Az otthoniaknak és rajongóinknak(Dunce,Spytz,Tücsi) a legjobbakat! :)
Skinsss forever

Delice De France

Chyga vok, gondoltam írok ismét néhány sort. Igazából annyi minden történt velem az elmúlt 2 napban, hogy nehéz lenne mindent gondolatban összeszednem, úgyhogy csak tömören:
- munkába álltam a DDF-nél
- az első napom nagyon nehéz és fárasztó volt, de leginkább azért, mert fogalmam nem volt, hogy mit kell csinálni és csak kapkodtam a fejem jobbra-balra.
- a munkatársaim jó fejek, jól kijövök velük.
- második nap reggel 9-re mentem tesztet írni (amitől annyira paráztam), de sikerült átmennem (pedig 4en megbuktak...).
- tesztírás közben megismerkedtem néhány jó arccal, de a nevüket nem biztos, hogy fel tudnám már idézni (túl sok egyszerre ennyi név).
- a tesztírás befejezését követően, végül hazakeveredtem (1 óra buszozás után), de lélegzetvételnyi időm sem volt, hisz egyből kellett mennem ismét dolgozni.
- ma este már jobban ment a munka. egész jól belerázódtam, de azért még kell pár nap, hogy ráérezzek. Meg aztán mit számítanak ilyen apróságok, mikor INGYEN KAJÁLOK A BURGER KINGBEN!!!! :D
- ja, és megtudtam, hogy hétfőn egy egész napos tanfolyamra kell mennem, ahol profi kávé készítő mesterré fognak avanzsálni. :)
- most az ágyban pihentetem megfáradt lábaimat... azt hiszem most fog következni a jól megérdemelt hesszelés. :D holnap már night-shift-be megyek dolgozni. már várom! azt hiszem élvezem... :)





















hát nagyjából ennyi történt velem, míg a többiek wembley-t néztek, meg parkot másztak. kicsit irigylem őket, de én legalább INGYEN KAJÁLOK A ... XD

Wembley-stadion

Ennnyi: Maga a csoda. :) Somával és Eszterrel gondoltuk elmegyünk a Hyde-parkba de előtte rávettem őket hogy nézzük meg a két buszmegállónyira levő stadiont. Körbejártuk,megcsodáltuk,benéztünk a boltjába is ahol mezek széles választéka várt ránk.
Tényleg lélegzetelállító látvány maga a Wembley. Alig várom már az angol-magyar meccset hogy ne csak kívülről hanem belülről is elvarázsoljon.

Kusti

ma voltunk 5 bankban, de sehol se csináltak nekünk bankkártyát. majd holnap intézzük tovább. mivel sokan csináltatnak és nem használják ki, ezért kell vmiféle munkáltatói igazolás. megtörtént a nagybevásárlás is. az asda-ban. uzsgyi. árak nem vészesek. öö, a tömegközlekedés jó, utaztunk emeletes piros buszon, meg földalattin is, ami a föld felett megy. :D ja, tiszták a buszok, ahhoz képest h mennyien utaznak... meg a sofőrök nyomják neki. sportosan tolják. :D most elmünk a Hyde parkaba.

Turista

délután meglestük a csigáékat. kicsit jobban körbeszaglásztunk itt a nagy Londonban. eddig teljesen turistaként tengetjük a napokat. ezt a napot. valami Dubai szomszédok vannak, akik akcentusa érthetetlen. 10 óra, szürkület. rágcsálok valamit. vannak új képek is. és most közzéteszem a bejegyzésemet, h olvassátok. -sOMA-

Hmmm...

Halihóóó!

Na, gondoltam én is írok valamit! Most megyünk a Paddingtonra megnézni, a ChYga hogyan ügyeskedik :D
A további programról még nincs semmi infóm...

Anyu! ha ezt olvasod, írtam emailt! :)

réka

Anglijjja

szóhoz, géphez jutván pötyögöm soraimat. igazából a többiek mindent leírtak, eddig minden jó, kb. semmit sem csináltunk. majd szép lassan. tele van itt minden indiaiakkal. annyi van, h sok. :) mindjárt eszünk, amúgy semmi említésre méltó dolog. -Soma-

Félelem és reszketés az egekben

Miután már mindenki leírta hogy visítottam és eléggé féltem a gépen ezért sajnos erre nem tudok nagyon mit reagálni. Se megcáfolni,se megerősíteni nem tudom a rólam terjesztett pletykákról:)
Első éjszaka olyan meleg volt hogy szerintem az otthoniak is megirigyelnék. Reggel korán kelés volt,mivel elfelejtettem átállítani az órámat ezért előbb keltünk egy órával,Csiga és Réka nagy örömére akik a szobatársaimmá váltak. Vettünk buszbérletet Jutka segítségével majd elbuszoztunk a Wembley Central-ba. Banki ügyletünk úgy néz ki hogy a holnapi napra fog húzódni de sebaj. A délután a Wembley stadion közelről történő megtekintéséből fog állni természetesen a holland meccs megnézése után. Go Holland Go!
-Kusti-

repülés

Mivelhogy először ültem repülőgépen,eléggé izgultam, de ez ilyen jófajta izgalom volt, mindaddig, amíg Kusti le nem ült mellém:D Ő annyira parázott, hogy folyamatosan magyarázott nekem, hogy miféle rémségek történhetnek velünk, meg lezuhanunk, meg mit kell csinálnunk,ha valami történne.Amikor felszálltunk szorította a kezem,sikítozott és legalább 10 percen keresztül befogta a szemét és nem mert kinézni...:) ezek után csoda, hogy rám is átragasztotta a félelmet?:D Leszálláskor már csak nevettem a falfehér képén:P
Egyébként ezt leszámítva, nekem nagyon nagy élmény volt a repülőút,csodaszép volt fentről minden, szinte végig a felhőket meg a tájat néztem...





























Eszter

Érkezésünk napja - Chygusz szemszögéből

Három részletben érkeztünk meg a Ferenchegyi reptérre indulás előtt. Elsőként Réka és én taposhattuk (reggel 12-kor) a terminál köveit. Három órával később már Eszter és Soma is a reptér felé vették az irányt. Utolsóként pedig Kusti érkezett meg, aki már előző nap élőben kényesztethette füleit Rod Stewart bársonyos hangjának köszönhetően.



A Ferihegyen töltött idő gyorsan elment; jó volt a társaság, ment a "német - angol" meg a forma-1 is. Meglepetésünkre egy 60 képből álló kiállításba ütköztünk, mely a repülőtér életének hatvan esztendőjét kívánta demonstrálni. Egész érdekes volt; jó volt elmélázni a képen lévő embereken - milyen életük lehetett, mit csináltak, hová készültek...
Miután a szülők (akik egyben a sofőrök is voltak) fájdalmas búcsút vettek csemetéiktől, el is indultunk bejelentkezni a gépre. Természetesen én voltam közülünk az egyetlen akit megmotoztak, ám ezt leszámítva, minden simán zajlott. A kapun túlra érve szomorúan fogadtuk a hírt, hogy Anglia vesztésre áll, egy "félreértett gólhelyzet" miatt. Kusti könnyeit felszárítva folytattuk hát utunkat. Rövid időn belül arra lettünk figyelmesek, hogy már a gépen ülünk, kényelembe helyezve magunkat, Kusti siránkozását hallgatva, aki iszonyatosan félt a repüléstől. A gond ezzel inkább az volt, hogy a félelmeit sikeresen átültette Eszterbe is, így már nem csak őt rázták meg a felszállás percei.



És ez az a rész, ami nekem egy az egyben kiesett, hisz sikerült mély álomba szenderülnöm. A következő kép az ébredés, ami egyben a landolás pillanata is volt. Kusti volt megint a leggyengébb láncszem, aki ismét átvetítte félelmeit Eszterre, így a Deja Vu érzése kerített hatalmába.



Fél nyolc körül érte lábunk először az angol talajt. "Kis lépés az embernek, nagy lépés az emberiségnek" - mondhatnám, de mintha valaki már előttem elsütötte volna... :)
Idesanyám az állomáson várt ránk, egy pöpec kis mercivel, és egy sofőrrel (aki amúgy a tulaj is a lakhelyünknél). A furikázást követően megérkeztünk a szállásunkra, ahol megismerkedtünk a többi lakóval. Nekem szimpatikusak, szerintem jól ki fogunk jönni velük. Kaptunk egy hatalmas vacsit, körbe jártuk a házat, kipakoltunk és lepihentünk. A házat most nem irnám le részletesen, majd úgy is teszünk fel képeket. Egyelőre ennyi történt (legalábbis ami megmaradt bennem).



Holnap intézik a többiek az irataikat, én pedig munkába állok. Kiváncsian várom... :P

2010. június 27. vasárnap

Kényszerleszállás Ferihegyen

Megjelent:	2010.06.26. 21:24
Frissítve:	2010.06.26. 21:24

Műszaki hiba miatt vissza kellett fordulni a Wizz Air egyik repülőgépének reggel Ferihegyre. A repülőn a fútóművet mozgató rendszernél lépett föl meghibásodás.

© MTI

A Wizz Air reggeli, a londoni Luton repülőtérre közlekedő járata a hiba kijavítása után nyolcórás késéssel indult újra, de nem csak ez volt az egyetlen járat, ahol késések voltak. A Turkuba közlekedő gép 5 órával indult később, míg kétórás késéssel számoltak a stockholmi és a forlii járaton, illetve visszafelé.

holnap

én attól félek, hogy el fogok tévedni a nagy Londonban és soha senki nem talál meg,vagy elüt egy autó, mert bénázom a közlekedéssel...( aki ismer, az tudja,hogy ezek igencsak reális félelmek :D).

meg egy icipicit izgulok a repülés miatt is :]


hmm, holnap délután 17:45kor indulunk és kb. 2 óra múlva már Angliában is leszünk. ChYga anyukája pedig olyan kedves, hogy kijön elénk a reptérre és elvisz minket a lakáshoz, úgyhogy asszem a következő bejegyzést már onnan fogom küldeni :)
szép nyarat mindenkinek és hiányozni fogtok^^

Eszter

félelem?!

Hehe, félelemből, na abból van egy pár... először is egyet kell értenem Somával: ChYga, Kusti... :D

Meeeeg, az, hogy nem fogom tudni, hogy mit kell csinálnom és értetlenkedek, majd sírva fakadok és hívom anyumat, hogy azonnal jöjjön értem;
Meeeeg, hogy nem jutok haza 10-én, hanem egyedül eltévedek a reptéren és valami Bangladeshi járatra szállok, ahova az én szerencsémmel még fel is engednek :S
Meeeeg, hogy nem lesz majd pénzem, mert mindet elköltjük az Eszterrel ruhákra, mert ott fogunk ragadni az Oxford streeten, az tuti :S
Meeeeg, félek, hogy a ChYga el fog veszni :((((

sorrend nincs, egyelőre ennyi az össz parám :D

réka voltam :)

dunce faterja igen szellemes, temető mellett ment el? fél Elem? :D
nekem van egy pár félelem a listámon: 1. Kusti 2. Chyga :D

F.E.A.R.

már csak 1 nap, aztán "final countdown"... :D

amúgy tegnap beszélgettem dunce faterjával, és azt mondta, h mostanában minden gép lezuhan, de hozzátette azt is, hogy ne aggódjunk, mert csak rá kell feküdnünk a vízre, a golf áramlat meg visz majd minket! XD

amúgy chyga voltam. gondoltam irok vmit... :P

UI.: kezdetnek mindenki megírhatná félelmeit az úttal kapcsolatban, így miután kiírtuk azokat magunkból, talán el is múlnak... bízzunk benne. :P (tiszta psziho-mókus lett belőlem!) :S

az én félelmem: tesztírás meló előtt. :(

First entry: (ha már Angliába megyünk)
fontok a zsebben, szemek az égen, gondolatok az agyban, ruhák a bőröndben, (még nem, majd)
jha, Soma vtam

az első

Élménybeszámolókat,fényképeket,üzeneteket, emlékeket, ilyesmiket küldözgetünk majd itt Nektek és egyben magunknak is...

még 3 nap és indulunk Londonba,húú!

Réka,Eszter,ChYga,Soma,Kusti

Első bejegyzésem: Félek a repülőtől :D És mivel Eszter mondta hogy írjam alá ezért: Kusti :D