Nemsokára otthon megint... :)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: C. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: C. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. szeptember 5., hétfő
2011. augusztus 31., szerda
Reading Festival 2011
A tavalyi akciómhoz hűen idén is ellátogattam Readingbe, ahol ismét egy nagyon jó fesztivál várt rám, bár ezúttal már 2-en vettük be a várost, hiszen Rékát is sikerült elcsábítanom a három plusz egy napra. :)
A 0. nap ezúttal sem volt mondható túl fényesnek, mivel a tavalyi sártengerhez hasonlóan most is bokáig gázoltunk a latyakos redvában, és mire bejutottunk a fesztivál területére lesátrazni, képletesen szólva is szarrá áztunk.
Aztán elérkezett az első nap, ami nagyon szexisre sikeredett! :P A fesztivált nyitó zenekar ezúttal az Architects volt, akik rendesen oda is tették magukat. Igaz, sajnos lemaradtunk a konci elejéről (mivel Rékával notorious késők vagyunk együtt), és csak a második felére értünk oda - éppen a Learn To Live végére :( - de amennyit láttunk az nagyon jó volt. Majd Ezt követte a The Blackout, ami egyértelműen a nap egyik legjobbja volt! Elképesztően jók élőben, és a fesztivál egyik legjobb buliját hozták össze. Utána a Bring Me The Horizon szaggatta a húrokat. Megmondom őszintén, én nem nagyon csípem a zenéjüket, és csak azért mentem el, hogy a duncénak tudjam fikázni őket, meg mert a Blessed With a Course-öt imádom tőlük. De nem volt rossz a koncert, sőt, kimondottan jó hangulatot csináltak. Aztán jött a Rise Against, ami a legnagyobb csalódás volt aznap. Üres és lendületnélküli volt az egész. De az utána következő Deftones kárpótolt mindenért, mivel egy majdnem tökéletes koncertet csináltak, amit egy Katy Perry feldolgozással koronáztak meg a végén. Majd az Offspring nosztalgikus bulija után a 30STM zárta a napot és egy rossz szavam sem lehet (kivéve Jared idióta ruháját persze), mert elképesztően jó volt. A Réka meg kb. 1 méterre állt a Jaredtől… gondolhatjátok, hogy azóta is ezt kell hallgatnom! :P
A nap legjobbja: The Blackout, Deftones, 30 Seconds To Mars
A nap legnagyobb csalódása: Rise Against
Amit kár, hogy kihagytunk: My Chemical Romance, White Lies, Sub Focus
Majd a második napon vmi csajos bandát hallottunk először de nem tetszett, úgyhogy át is mentünk egy másik színpadhoz, ahol a letlive. kezdett éppen. A koncert nem volt rossz, az énekes pedig nem normális, az tuti. :D Majd vissza a nagyszínpadhoz, ahol a Two Door Cinema Club a nap legjobbjaként babonázta meg a közönséget és minket. Utána még voltunk egy Boysetsfire és egy Madness koncerten, hogy aztán a Jimmy Eat World-ön ugrizhassuk ki magunkat, bár az közel sem volt olyan jó, mint vártam. Unalmasak voltak, de a The Middle-t és a Sweetness-t azért jó volt hallani. Ja, meg még elmentünk a The National koncertjére, ami szintén nem nyert meg, de a Conversation 16 attól még egy tök jó szám. :P Este még felfedeztük a közeli Tesco-t, ami nekem kiamaradt tavalyról, és Réka vett nagyon fini csokis fánkot. Meg is ettem a felét! :D
A nap legjobbja: Two Door Cinema Club
A nap legnagyobb csalódása: Jimmy Eat World
Amit kár, hogy kihagytunk: Crystal Castles, Comeback Kid, Glassjaw
Aztán eljött az utolsó nap, amit a We Are The Ocean nyitott és Taking Back Sunday követett. Majd némi kajálást és lazulást követően az Enter Shikari csapott bele a lecsóba. Már eleve az ő koncertjüket vártam az egyik legjobban, mert pont a tavalyi Readingen szerettem meg őket, és kíváncsi voltam, hogy képesek e azt a zseniális koncertet megismételni. Hát nem hogy megismételték, de felül is szárnyalták! Az egész Reading legjobb koncertélményét a Shikari-s srácoknak köszönhetjük! Hibátlan volt.
Utána még voltunk egy Friendly Fires és egy Panic! At The Disco bulin. Mindkettő jó volt. Viszont az őket követő Ed Sheeran kevésbé. Nagyon szeretem a számait, és jól előadta őket most is, viszont kb. csak 5-öt, ami azért nagyon kevés volt. Arról nem is beszélve, hogy a slágereit (The A-Team, You Need Me) kb. 8-10 percesre elnyújtotta. A fesztivál utolsó zenekara pedig a Muse volt egy mega-giga 2 és negyedórás show-val, ami nagyrészt az új albumra épült, ami nekem tökre nem tetszik, viszont élőben nagyon jól szólnak a dalaik. Nem volt pillanat, mikor leült volna a koncert. Sőt, Matthew Bellamy még egy Bored és egy My Own Summer részlettel is tisztelgett régi nagy kedvence, a Deftones előtt, amit különösen jó volt egy Muse koncerten hallani!
A nap legjobbja: Enter Shikari, Muse
A nap legnagyobb csalódása: Ed Sheeran
Amit kár, hogy kihagytunk: Elbow, Interpol, Your Demise
Összességében megint nagyon jól éreztem magam! És a hihetetlenül szar idő (ez a legnagyobb negatívuma a fesztiválnak) ellenére most sem kellett csalódnom! Nagyjából ennyi lett volna… a részletekről majd otthon. Puszi mindenkinek odahaza! ;) 6-án érkezünk! :)
A 0. nap ezúttal sem volt mondható túl fényesnek, mivel a tavalyi sártengerhez hasonlóan most is bokáig gázoltunk a latyakos redvában, és mire bejutottunk a fesztivál területére lesátrazni, képletesen szólva is szarrá áztunk.
Aztán elérkezett az első nap, ami nagyon szexisre sikeredett! :P A fesztivált nyitó zenekar ezúttal az Architects volt, akik rendesen oda is tették magukat. Igaz, sajnos lemaradtunk a konci elejéről (mivel Rékával notorious késők vagyunk együtt), és csak a második felére értünk oda - éppen a Learn To Live végére :( - de amennyit láttunk az nagyon jó volt. Majd Ezt követte a The Blackout, ami egyértelműen a nap egyik legjobbja volt! Elképesztően jók élőben, és a fesztivál egyik legjobb buliját hozták össze. Utána a Bring Me The Horizon szaggatta a húrokat. Megmondom őszintén, én nem nagyon csípem a zenéjüket, és csak azért mentem el, hogy a duncénak tudjam fikázni őket, meg mert a Blessed With a Course-öt imádom tőlük. De nem volt rossz a koncert, sőt, kimondottan jó hangulatot csináltak. Aztán jött a Rise Against, ami a legnagyobb csalódás volt aznap. Üres és lendületnélküli volt az egész. De az utána következő Deftones kárpótolt mindenért, mivel egy majdnem tökéletes koncertet csináltak, amit egy Katy Perry feldolgozással koronáztak meg a végén. Majd az Offspring nosztalgikus bulija után a 30STM zárta a napot és egy rossz szavam sem lehet (kivéve Jared idióta ruháját persze), mert elképesztően jó volt. A Réka meg kb. 1 méterre állt a Jaredtől… gondolhatjátok, hogy azóta is ezt kell hallgatnom! :P
A nap legjobbja: The Blackout, Deftones, 30 Seconds To Mars
A nap legnagyobb csalódása: Rise Against
Amit kár, hogy kihagytunk: My Chemical Romance, White Lies, Sub Focus
Majd a második napon vmi csajos bandát hallottunk először de nem tetszett, úgyhogy át is mentünk egy másik színpadhoz, ahol a letlive. kezdett éppen. A koncert nem volt rossz, az énekes pedig nem normális, az tuti. :D Majd vissza a nagyszínpadhoz, ahol a Two Door Cinema Club a nap legjobbjaként babonázta meg a közönséget és minket. Utána még voltunk egy Boysetsfire és egy Madness koncerten, hogy aztán a Jimmy Eat World-ön ugrizhassuk ki magunkat, bár az közel sem volt olyan jó, mint vártam. Unalmasak voltak, de a The Middle-t és a Sweetness-t azért jó volt hallani. Ja, meg még elmentünk a The National koncertjére, ami szintén nem nyert meg, de a Conversation 16 attól még egy tök jó szám. :P Este még felfedeztük a közeli Tesco-t, ami nekem kiamaradt tavalyról, és Réka vett nagyon fini csokis fánkot. Meg is ettem a felét! :D
A nap legjobbja: Two Door Cinema Club
A nap legnagyobb csalódása: Jimmy Eat World
Amit kár, hogy kihagytunk: Crystal Castles, Comeback Kid, Glassjaw
Aztán eljött az utolsó nap, amit a We Are The Ocean nyitott és Taking Back Sunday követett. Majd némi kajálást és lazulást követően az Enter Shikari csapott bele a lecsóba. Már eleve az ő koncertjüket vártam az egyik legjobban, mert pont a tavalyi Readingen szerettem meg őket, és kíváncsi voltam, hogy képesek e azt a zseniális koncertet megismételni. Hát nem hogy megismételték, de felül is szárnyalták! Az egész Reading legjobb koncertélményét a Shikari-s srácoknak köszönhetjük! Hibátlan volt.
Utána még voltunk egy Friendly Fires és egy Panic! At The Disco bulin. Mindkettő jó volt. Viszont az őket követő Ed Sheeran kevésbé. Nagyon szeretem a számait, és jól előadta őket most is, viszont kb. csak 5-öt, ami azért nagyon kevés volt. Arról nem is beszélve, hogy a slágereit (The A-Team, You Need Me) kb. 8-10 percesre elnyújtotta. A fesztivál utolsó zenekara pedig a Muse volt egy mega-giga 2 és negyedórás show-val, ami nagyrészt az új albumra épült, ami nekem tökre nem tetszik, viszont élőben nagyon jól szólnak a dalaik. Nem volt pillanat, mikor leült volna a koncert. Sőt, Matthew Bellamy még egy Bored és egy My Own Summer részlettel is tisztelgett régi nagy kedvence, a Deftones előtt, amit különösen jó volt egy Muse koncerten hallani!
A nap legjobbja: Enter Shikari, Muse
A nap legnagyobb csalódása: Ed Sheeran
Amit kár, hogy kihagytunk: Elbow, Interpol, Your Demise
Összességében megint nagyon jól éreztem magam! És a hihetetlenül szar idő (ez a legnagyobb negatívuma a fesztiválnak) ellenére most sem kellett csalódnom! Nagyjából ennyi lett volna… a részletekről majd otthon. Puszi mindenkinek odahaza! ;) 6-án érkezünk! :)
2011. július 26., kedd
Trinity
The Restaurant
Mivel sokan jelezték, hogy jó lenne, ha írnék valamit néha a blogra, most eleget teszek követelőzéseiknek egy gyönyörű bejegyzéssel. Először is azzal kezdeném, hogy voltunk Peckham-ben, mert Amir mondta, hogy van ott egy kajálda, ahol annyit ehet az ember amennyit csak akar, mindössze 5 fontért. Találtunk egy ilyen helyet, nem tudom, hogy ez volt-e az, de isteni volt az biztos! Annyiféle kínai kaját kipróbáltam, hogy azt hiszem picit össze is húzódtak a szemeim… :D
Cinematic weekend
Aztán voltam moziban is a Harry Potter új részén, London legnagyobb 3D IMAX mozijában. A film jó volt, a legjobb a nyolc közül, a vászon pedig akkora, hogy alig láttam be! :P Másnap pedig kezdetét vette a filmes túra; voltam Chaplin házánál, utána pedig egy tökjó filmtörténeti múzeumban, ahol rengeteg érdekes dologgal gazdagodtam… néhányra talán még emlékszem is! :P De amúgy tényleg nagyon jó volt! És lehetett venni egy csomó cool cuccot, például régi plakátokat. De rendesen az eredetieket egészen a ’20-as évekig visszamenőleg! Találtam is egy eredeti(!) The Big Sleep plakátot, amibe rögtön beleszerettem, csak aztán megláttam az árát (300 font), és inkább visszaraktam… helyette viszont vásároltam egy nagyon csini könyvet Hitchcock filmjeiről. Ja, és teával, kávéval és coockie-kkal várta a látogatókat az a jóféle tulaj! :P Úgyhogy, ha valaki Londonban tartózkodik a közeljövőben, mindenképpen látogassa meg ezt a helyet, mert tényleg elképesztő! :)
Costa and Trixie
Végül pedig a cicák… mert bizony már 2 van! :D Mindössze néhány napja érkezett Costa, a fekete démonharcos, máris kapott egy társat maga mellé, a bátor és hűséges fegyverhordozót, Trixie-t! :D Egyelőre nem igazán csípik egymást… kicsit a Nózi vs. Cicus kettősre emlékeztetnek, ezzel a folytonos viaskodással és távolságtartással, de bízom benne, hogy hamarosan összemelegednek! :) Esetleg valakinek valami ötlet, hogyan kedveltessem meg őket egymással? :P
2011. július 18., hétfő
Helyzetjelentés a csúszómászótól.
Igaz, még csak 19 nap telt el, mióta megérkeztünk a nagy London city-be, de szinte egy évnek tűnt, annyi minden történt velünk. Ezért előre is elnézést kérek, ha sok mindent kifelejtenék...
Hát leginkább azzal kezdeném, hogy puszilok mindenkit odahaza, különösen volt lakótársaimat Amirt, duncét, és Benőt. Remélem tűrhető útjuk volt hazáig...
Sajnos melóm még minid nincs, remélem mihamarabb összejön. Többiek dolgoznak ezerrel, de majd rájuk dörrentek, hogy írjanak valamit ők is, hiszen nekik van netük, míg nekem egészen a mai napig nem volt. :P
Amúgy irtó mesze laknak a többiek és ez nagyon gáz. A távolság a következő (nagyjából 2 óra busszal):
És ha eddig nem is jött össze a melóhely, legalább ettünk-ittunk sok finomságot és láttunk rengeteg jó dolgot, amikről most közzéteszek néhány képet. Később meg majd folytatom a blogolást, mára ennyi. csók. chygusz voltam.
Hát leginkább azzal kezdeném, hogy puszilok mindenkit odahaza, különösen volt lakótársaimat Amirt, duncét, és Benőt. Remélem tűrhető útjuk volt hazáig...
Sajnos melóm még minid nincs, remélem mihamarabb összejön. Többiek dolgoznak ezerrel, de majd rájuk dörrentek, hogy írjanak valamit ők is, hiszen nekik van netük, míg nekem egészen a mai napig nem volt. :P
Amúgy irtó mesze laknak a többiek és ez nagyon gáz. A távolság a következő (nagyjából 2 óra busszal):
2011. június 28., kedd
Reboot the UK
Mivel tavaly olyan jól bevált ez a blogírás, vettem a bátorságot újra felnyitni pandora szelencéjét, hogy jobbnál-jobb írásokkal árasszuk el a világot... megint!
A tavalyi év szerintem mindenkinél jól sült el, így bizakodva tekintek előre... A régi "tökös-ötösből" csak a Réka és én maradtunk meg. Úgyhogy Eszternek, Somának és Kustinak majd a jóféle Angliából kívánok vidám és csudi-szupijó nyarat! ;)
Holnap után indulunk dél tájékában. Sokan félnek a repüléstől. Én nem. Megbékéltem a tudattal, hogy lezuhanunk...
Chygusz voltam. puszi. ;)
A tavalyi év szerintem mindenkinél jól sült el, így bizakodva tekintek előre... A régi "tökös-ötösből" csak a Réka és én maradtunk meg. Úgyhogy Eszternek, Somának és Kustinak majd a jóféle Angliából kívánok vidám és csudi-szupijó nyarat! ;)
Holnap után indulunk dél tájékában. Sokan félnek a repüléstől. Én nem. Megbékéltem a tudattal, hogy lezuhanunk...
Chygusz voltam. puszi. ;)2010. augusztus 31., kedd
Reading Festival 2010
Hát megérkeztem readingből, kicsit fájó szívvel, hisz szivesen maradtam volna még, de vége lett, így muszáj volt jönnöm. Ezért gondoltam, bejegyzek vmi kis szösszenetet az ott eltöltött időről.
(a fellépőket ezen a linken megtekinthetitek: http://readingfestival.co.uk/lineup/index.aspx)
A 0. nap elég rosszul telt, minden tiszta sár volt, zuhogott az eső végig, én pedig a sátramban msneztem, mert semmi mást nem tudtam csinálni. De legalább vettem csizmát, és összebratyiztam az ausztrál és angol szomszédaimmal, akikkel később időm nagy részét töltöttem.
Aztán másnap, tűző nap fogadta a fesztivál 1. napját, aminek én különösen örültem, hisz nem éppen a "UK weather"-höz vagyok szokva. Amúgy, ha valami negatívat kéne mondanom a Readinggel kapcsolatban, abszolút az időjárás lenne... leírhatatlanul hideg volt éjszakánként, és reggelente. Két pulcsiban aludtam, de még úgy is fáztam! Na mind1! :D
A lényeg, hogy első nap megkezdődtek a koncertek; a fesztivált a Young Guns nyitotta, nem kis meglepetéssel, hisz nagyon jó koncertet csináltak - ott tomboltam az első sorban! A nap másik nagy meglepetése a cigánymuzsikát játszó Gogol Bordello volt, akikről soha nem hittem volna, hogy ennyire jók élőben! :D És bár a Lostprophets és az ADTR kicsit csalódás volt, a Queens Of The Stone Age mindenért kárpótolt, annyira jó bulit csináltak. Abszolút ők voltak a nap legjobbjai. Aztán még láttam aznap egy NOFX-et, Billy Talentet, a Guns 'n' Rosest pedig kihagytam, mert sose szerettem (de utólag hallottam, h nagyon rossz volt és késtek is másfél órát, szóval nem bánom, hogy inkább másfelé ütöttem el az időmet).
A 2. nap volt talán a leggyengébb a line-up-ot tekintve. Mindössze 5 koncerten voltam aznap. A Rolo Tomassi és Serj Tankian jók voltak, ahogy a Crystal Castles is nagyon ütős partyt hozott össze. Majd jött az Enter Shikari, akiket egyáltalán nem szeretek, és csak azért elmentem rájuk, hogy a duncénak meg a lacinak tudjam fikázni őket, de aztán rendesen elkerekedtek a szemeim, mert - sajnos el kell ismernem - tényleg nagyon jók élőben! Utána következett a 2. nap legjobbja, a Pendulum, ami hatalmas volt - csak kár h foltokban emléxem rá, hiszen aznap kicsit felöntöttem a garatra, az egyik kedves szomszédommal, így az éjszaka kicsit foltosan maradt meg, de erről majd bővebben mesélek élőben... ;)
A 3. nap volt az abszolút legjobb a koncerteket tekintve. délben odamentem a nagyszínpadhoz, és éjfélig el sem hagytam! Kicsit éhes voltam és fáradt és fájt mindenem, de abszolút megérte! :D Az összes zenekar nagyon jó volt aznap, de a legjobb azt hiszem, a Limp Bizkit, Paramore, és utolsó, ám egyben legnagyobb meglepetést okozó Weezer voltak. Ez utóbbi zenekart sosem szerettem, de ezzel a koncerttel örökbe beléptek apró szívem rózsakertjébe. A másik nagy meglepetés a Cypress Hill volt, akik különösen jók voltak, az új, tom morelloval kiegészült számuk pedig hatalmas volt. Mintha csak egy RATM nótát hallgattam volna! Igaz, aznap a nagyszínpad összes fellépője kiválóan teljesített...
Tehát összességében egy remek élménnyel gazdagodtam, mondjuk ennyi pénzért ez el is várható! :D Nagyvonalakban ennyi volna, a részletekről meg majd mesélek személyesen!
Puszilok mindenkit odahaza, holnap érkezünk... ;)
chygusz.
(a fellépőket ezen a linken megtekinthetitek: http://readingfestival.co.uk/lineup/index.aspx)
A 0. nap elég rosszul telt, minden tiszta sár volt, zuhogott az eső végig, én pedig a sátramban msneztem, mert semmi mást nem tudtam csinálni. De legalább vettem csizmát, és összebratyiztam az ausztrál és angol szomszédaimmal, akikkel később időm nagy részét töltöttem.
Aztán másnap, tűző nap fogadta a fesztivál 1. napját, aminek én különösen örültem, hisz nem éppen a "UK weather"-höz vagyok szokva. Amúgy, ha valami negatívat kéne mondanom a Readinggel kapcsolatban, abszolút az időjárás lenne... leírhatatlanul hideg volt éjszakánként, és reggelente. Két pulcsiban aludtam, de még úgy is fáztam! Na mind1! :DA lényeg, hogy első nap megkezdődtek a koncertek; a fesztivált a Young Guns nyitotta, nem kis meglepetéssel, hisz nagyon jó koncertet csináltak - ott tomboltam az első sorban! A nap másik nagy meglepetése a cigánymuzsikát játszó Gogol Bordello volt, akikről soha nem hittem volna, hogy ennyire jók élőben! :D És bár a Lostprophets és az ADTR kicsit csalódás volt, a Queens Of The Stone Age mindenért kárpótolt, annyira jó bulit csináltak. Abszolút ők voltak a nap legjobbjai. Aztán még láttam aznap egy NOFX-et, Billy Talentet, a Guns 'n' Rosest pedig kihagytam, mert sose szerettem (de utólag hallottam, h nagyon rossz volt és késtek is másfél órát, szóval nem bánom, hogy inkább másfelé ütöttem el az időmet).
A 2. nap volt talán a leggyengébb a line-up-ot tekintve. Mindössze 5 koncerten voltam aznap. A Rolo Tomassi és Serj Tankian jók voltak, ahogy a Crystal Castles is nagyon ütős partyt hozott össze. Majd jött az Enter Shikari, akiket egyáltalán nem szeretek, és csak azért elmentem rájuk, hogy a duncénak meg a lacinak tudjam fikázni őket, de aztán rendesen elkerekedtek a szemeim, mert - sajnos el kell ismernem - tényleg nagyon jók élőben! Utána következett a 2. nap legjobbja, a Pendulum, ami hatalmas volt - csak kár h foltokban emléxem rá, hiszen aznap kicsit felöntöttem a garatra, az egyik kedves szomszédommal, így az éjszaka kicsit foltosan maradt meg, de erről majd bővebben mesélek élőben... ;)
A 3. nap volt az abszolút legjobb a koncerteket tekintve. délben odamentem a nagyszínpadhoz, és éjfélig el sem hagytam! Kicsit éhes voltam és fáradt és fájt mindenem, de abszolút megérte! :D Az összes zenekar nagyon jó volt aznap, de a legjobb azt hiszem, a Limp Bizkit, Paramore, és utolsó, ám egyben legnagyobb meglepetést okozó Weezer voltak. Ez utóbbi zenekart sosem szerettem, de ezzel a koncerttel örökbe beléptek apró szívem rózsakertjébe. A másik nagy meglepetés a Cypress Hill volt, akik különösen jók voltak, az új, tom morelloval kiegészült számuk pedig hatalmas volt. Mintha csak egy RATM nótát hallgattam volna! Igaz, aznap a nagyszínpad összes fellépője kiválóan teljesített...
Tehát összességében egy remek élménnyel gazdagodtam, mondjuk ennyi pénzért ez el is várható! :D Nagyvonalakban ennyi volna, a részletekről meg majd mesélek személyesen!
Puszilok mindenkit odahaza, holnap érkezünk... ;)
chygusz.
2010. augusztus 23., hétfő
4 dolog, ami...
...nem tetszett Angliában!
Eszter hatására, úgy gondoltam összeszedem én is, mik is voltak azok a dolgok, amik annyira nem jöttek be itt, a nagy Londonban (bár engem igazán csak négy dolog zavart);
- az időjárás azt hiszem nálam is első helyen végzett, bár megjegyezném, az első hónapunk nagyon naposan és fényesen telt, amire egyáltalán nem lehet panaszunk. ám mostanában kezdjük megtapasztalni az igazi londoni időt (folyton borult az ég... :( ) és ez eléggé le tudja hangolni az embert.
- a második legrosszabb dolog, amit nem tudok megszokni, az, hogy mindenki siet. ezek a londoniak annyira rohannak mindenhova, hogy még a pirosat sem várják meg, a metroban meg egy csomószor fellöknek, annyira száguldanak. egyszerűen képtelen vagyok felvenni a tempójukat. :o
- harmadik helyre pedig a munkabeosztásunkat tenném, amit már eszti kifejtett, miért is volt olyan rossz. Főleg nekem, mert azt hiszem én találkoztam a legkevesebbet a többiekkel... :(
- a negyedik dolog pedig az emberek, akik hiányoznak odahaza! Kár hogy ti nem vagytok velem, illetve én nem lehetek veletek. :)
Nagyjából ennyi volna. A jó dolgokat amugy azért nem sorolom fel, mert abból 104 volna... hiszen összességében pozitív élményekkel gazdagodtam, gondolok itt a jó munkakörülményeimre, a munkatársaimra (akik főként indiaiak, de nagyon jó fejek), a sok jó dologra amit megnézhettem (múzeumok meg ilyesmik...), és még sorolhatnám, de nem teszem. majd mesélek otthon. Meghát egy reading még hátra van!! :D
puszi mindenkinek odahaza! - chyga
UI.: megigértem eszternek, hogy feltöltöm a kedvenc képem, ugyhogy hajrá!! most ti is megcsodálhatjátok! ;)
Eszter hatására, úgy gondoltam összeszedem én is, mik is voltak azok a dolgok, amik annyira nem jöttek be itt, a nagy Londonban (bár engem igazán csak négy dolog zavart);
- az időjárás azt hiszem nálam is első helyen végzett, bár megjegyezném, az első hónapunk nagyon naposan és fényesen telt, amire egyáltalán nem lehet panaszunk. ám mostanában kezdjük megtapasztalni az igazi londoni időt (folyton borult az ég... :( ) és ez eléggé le tudja hangolni az embert.
- a második legrosszabb dolog, amit nem tudok megszokni, az, hogy mindenki siet. ezek a londoniak annyira rohannak mindenhova, hogy még a pirosat sem várják meg, a metroban meg egy csomószor fellöknek, annyira száguldanak. egyszerűen képtelen vagyok felvenni a tempójukat. :o
- harmadik helyre pedig a munkabeosztásunkat tenném, amit már eszti kifejtett, miért is volt olyan rossz. Főleg nekem, mert azt hiszem én találkoztam a legkevesebbet a többiekkel... :(
- a negyedik dolog pedig az emberek, akik hiányoznak odahaza! Kár hogy ti nem vagytok velem, illetve én nem lehetek veletek. :)
Nagyjából ennyi volna. A jó dolgokat amugy azért nem sorolom fel, mert abból 104 volna... hiszen összességében pozitív élményekkel gazdagodtam, gondolok itt a jó munkakörülményeimre, a munkatársaimra (akik főként indiaiak, de nagyon jó fejek), a sok jó dologra amit megnézhettem (múzeumok meg ilyesmik...), és még sorolhatnám, de nem teszem. majd mesélek otthon. Meghát egy reading még hátra van!! :D
puszi mindenkinek odahaza! - chyga
UI.: megigértem eszternek, hogy feltöltöm a kedvenc képem, ugyhogy hajrá!! most ti is megcsodálhatjátok! ;)
2010. augusztus 21., szombat
2010. augusztus 20., péntek
melóvég - Reading - hazaút
Chyga vok, és mivel az eszter megdorgált mindannyiunkat, hogy nem írunk, és mivel félek tőle mint az állat, eljött az idő, hogy végre én is bejegyezzek vmit. Sokminden nem történt velem, dolgozom ezerrel, hogy legyen mit hazavinnem, meg mit elköltenem itt kint. Már vettem egy csomó kacatot, meg polót (bár annyit nem mint a kusti). Amúgy soma meg kusti fifáznak egész nap, szegény Eszter meg beteg. A Réka meg hiányzik... :( ja, de jó hír, hogy nemsokára megyek Reading Festiválra egész hétre, mert na nehogymár egy nyaram fesztiválozás nélkül teljen. :D ezen a linken meg lehet tekinteni a fesztivált ---> http://readingfestival.co.uk/lineup/index.aspx
...majd lehet irigykedni! :P bár azt sajnálom, h egyedül megyek... azért remélem nem lesz rossz.
Hát nagyon mást nem tudok mondani... sajnos a színház látogatásunk elmarad, mert drágállottuk a darabot, viszont a madam tüszóba még mindenképp elszeretnénk menni vmikor. ja és már csak 4 napot dolgozok!!! :D:D
nemsokára pedig otthon vagyunk, hogy egy hatalmas öleléssel köszönthessünk mindenkit, aki megérdemli! sőőőt, még azt is aki nem! :)
byebye
UI.: ma láttam egy patkányt a munkahelyemen!!! tök aranyos volt! :D
...majd lehet irigykedni! :P bár azt sajnálom, h egyedül megyek... azért remélem nem lesz rossz.
Hát nagyon mást nem tudok mondani... sajnos a színház látogatásunk elmarad, mert drágállottuk a darabot, viszont a madam tüszóba még mindenképp elszeretnénk menni vmikor. ja és már csak 4 napot dolgozok!!! :D:D
nemsokára pedig otthon vagyunk, hogy egy hatalmas öleléssel köszönthessünk mindenkit, aki megérdemli! sőőőt, még azt is aki nem! :)
byebye
UI.: ma láttam egy patkányt a munkahelyemen!!! tök aranyos volt! :D
2010. július 20., kedd
jó.
régen jártam erre felé, úgyhogy gondoltam írok egyet. előszöris reagálnék a soma életunt, mély depresszióba zuhant írására! :D áh, vagy inkább mégse. ma csak vidám dolgokkal foglalkozok. :P meg aztán már úgyis megosztottam vele gondolataimat... a lényeg h nem értek ebben egyet vele, de gyorsan zárom is a témát, nem ám vissza ír vmi hosszú és unalmas monológot. :P
a meló jó, általában alszom, eszem vagy dolgozok, ami szintén jó, elvégre melózni jöttem ki.
voltunk nemrég science muzeumban, ami megint nagyon jó volt, bár nekem nem sikerült mindent megnéznem, mert várt a munka, ugyhogy oda még mindenképp vissza kell hogy térjek.
úgy néz ki, hogy nemsokára meglessük (réka, eszter, én) a lion kinget szídarabban, ami nagyon ígéretesnek hangzik, és ez szintén jó.
aztán meg vár ránk (eszter, soma, én) egy madam tüszó, ahol vmi marveles kiállítás van extraként, így én külön örülök, mert a marvel az jó (bár a dc még jobb!). :)
tegnap a máltai sólymot lestem meg itthon dvd-n, és az egy jó film.
ja, meg voltam moziban és az is jó volt.
nemsokára megyek aludni, ez a legjobb.
megyek is... mert aludni jó.
viszlát.
ui.: könyvajánló mindenkinek odahazára, ha vmi nagyon nagyon jót akartok olvasni: csodaidők.
jó éjt. - chyga
a meló jó, általában alszom, eszem vagy dolgozok, ami szintén jó, elvégre melózni jöttem ki.
voltunk nemrég science muzeumban, ami megint nagyon jó volt, bár nekem nem sikerült mindent megnéznem, mert várt a munka, ugyhogy oda még mindenképp vissza kell hogy térjek.
úgy néz ki, hogy nemsokára meglessük (réka, eszter, én) a lion kinget szídarabban, ami nagyon ígéretesnek hangzik, és ez szintén jó.
aztán meg vár ránk (eszter, soma, én) egy madam tüszó, ahol vmi marveles kiállítás van extraként, így én külön örülök, mert a marvel az jó (bár a dc még jobb!). :)
tegnap a máltai sólymot lestem meg itthon dvd-n, és az egy jó film.
ja, meg voltam moziban és az is jó volt.
nemsokára megyek aludni, ez a legjobb.
megyek is... mert aludni jó.
viszlát.
ui.: könyvajánló mindenkinek odahazára, ha vmi nagyon nagyon jót akartok olvasni: csodaidők.
jó éjt. - chyga
2010. július 6., kedd
Óriás bébik
Nemsokára megyek dolgozni, a lányokkal egyetemben. Előtte egy kisebb helyzetjelentés:
- Nemrég voltunk a srácokkal a Hamley's-ben. Ez anglia legnagyobb játékboltja. Néhány kép, hogy demozzam a látottakat:



Hát azt hiszem a képek is jól mutatják, hogy mennyire elvoltunk. Szerintem jobban élveztük, mint a legtöbb gyerek. :D Voltak hatalmas plüssök, robotok, DJ és Guitar Hero (ahonnan nem lehetett minket kirobbantani se), bubifújók, rengeteg Hello Kittys cucc, meg még egy csomó kacat! A kedvenceim talán a Sebhelyesarcú, Keresztapa és a Kutyaszorítóban makettek voltak:



Később még bejártuk London belvárosának egy részét (vmi gazdag negyedet, ami tele volt szupcsi jó kocsikkal! :D Meg voltunk a Mádám Tüszó előtt is, később majd belülről is meglessük... Ja, meg hazafelé órákat töltöttünk a helyi park (Monk Park) játszóterén, szóval igazán jól szórakoztunk. :)
Chyga voltam, puszi haza mindenkinek! :)
- Nemrég voltunk a srácokkal a Hamley's-ben. Ez anglia legnagyobb játékboltja. Néhány kép, hogy demozzam a látottakat:
Hát azt hiszem a képek is jól mutatják, hogy mennyire elvoltunk. Szerintem jobban élveztük, mint a legtöbb gyerek. :D Voltak hatalmas plüssök, robotok, DJ és Guitar Hero (ahonnan nem lehetett minket kirobbantani se), bubifújók, rengeteg Hello Kittys cucc, meg még egy csomó kacat! A kedvenceim talán a Sebhelyesarcú, Keresztapa és a Kutyaszorítóban makettek voltak:
Később még bejártuk London belvárosának egy részét (vmi gazdag negyedet, ami tele volt szupcsi jó kocsikkal! :D Meg voltunk a Mádám Tüszó előtt is, később majd belülről is meglessük... Ja, meg hazafelé órákat töltöttünk a helyi park (Monk Park) játszóterén, szóval igazán jól szórakoztunk. :)
Chyga voltam, puszi haza mindenkinek! :)
2010. július 3., szombat
Homok Parádé
Ma érdekes dolgok történtek velem (amúgy chygusz vagyok), úgyhogy gondoltam megosztom eme kedves eseményeket kedves olvasóinkkal. :)
Ma be kellett mennem dolgozni mégiscsak (mert amugy nem meloztam volna ma), mert az egyik srácnak családi okok miatt haza kellett utaznia Bangladesbe, ami ugye nincs túl közel (16 óra repcsi út - 600 font). Szóval megszívtam, mert a szombat az egy nagyon kemény nap (hisz ekkor utazik mindenki mindenfelé), és kellett kapkodni ezerrel.
A meló végeztével lejött értem Idesanya a munkahelyre, hogy elmenjünk a boltba vásárolni nekem pár kacatot. Csak hogy pár megállóal később szálltunk le, mint kellett volna, és egy felettébb érdekes helyre tévedtünk. Mondtam is anyunak, hogy nézzük meg, mert fesztivál szagot fogtam. Hát az is volt... színpaddal, rengeteg emberrel, meg miegymással, ám nem sokkal később vettem észre, hogy megtalálható egy Gay, egy Lasbian, egy Bisexual és egy Transexual feliratú sátor is a zenebonától nem messze. Így már választ is kaptam a furcsa kinézetű embertömegre. :S Ez bizony anglia legnagyobb meleg felvonulása volt, ami valahogy így festett:



Bizony kemény volt, de megúsztuk. Mondjuk voltak vicces arcok, szal jól elszórakoztam, de nem biztos, hogy legközelebb is ellátogatok a szivárvány zászlós, kamionon táncolós cica fiúkhoz. Ja, és hogy kijussunk (mivel le voltak zárva az utcák), végig kellett vonulnunk az egész felvonuláson, ugyhogy lényegében... mi is felvonultunk! :D Na hát ennyi történt velem ma. Meg vettem polót. A lényeg, hogy már elmondhatom, hogy voltam meleg felvonuláson... azért ez nem semmi! XD
UI.: A minap láttam a Petykát indiai verzióban. nagyon durva volt! :o egy kolát vásárolt tőlem. Nem tudja véletlenül valaki, hogy Petyka még fehérbőrű-e? Mert ha nem, akkor meg vagyok sértődve, amiért nem ismert fel! XD
byebye. :)
Ma be kellett mennem dolgozni mégiscsak (mert amugy nem meloztam volna ma), mert az egyik srácnak családi okok miatt haza kellett utaznia Bangladesbe, ami ugye nincs túl közel (16 óra repcsi út - 600 font). Szóval megszívtam, mert a szombat az egy nagyon kemény nap (hisz ekkor utazik mindenki mindenfelé), és kellett kapkodni ezerrel.
A meló végeztével lejött értem Idesanya a munkahelyre, hogy elmenjünk a boltba vásárolni nekem pár kacatot. Csak hogy pár megállóal később szálltunk le, mint kellett volna, és egy felettébb érdekes helyre tévedtünk. Mondtam is anyunak, hogy nézzük meg, mert fesztivál szagot fogtam. Hát az is volt... színpaddal, rengeteg emberrel, meg miegymással, ám nem sokkal később vettem észre, hogy megtalálható egy Gay, egy Lasbian, egy Bisexual és egy Transexual feliratú sátor is a zenebonától nem messze. Így már választ is kaptam a furcsa kinézetű embertömegre. :S Ez bizony anglia legnagyobb meleg felvonulása volt, ami valahogy így festett:



Bizony kemény volt, de megúsztuk. Mondjuk voltak vicces arcok, szal jól elszórakoztam, de nem biztos, hogy legközelebb is ellátogatok a szivárvány zászlós, kamionon táncolós cica fiúkhoz. Ja, és hogy kijussunk (mivel le voltak zárva az utcák), végig kellett vonulnunk az egész felvonuláson, ugyhogy lényegében... mi is felvonultunk! :D Na hát ennyi történt velem ma. Meg vettem polót. A lényeg, hogy már elmondhatom, hogy voltam meleg felvonuláson... azért ez nem semmi! XD
UI.: A minap láttam a Petykát indiai verzióban. nagyon durva volt! :o egy kolát vásárolt tőlem. Nem tudja véletlenül valaki, hogy Petyka még fehérbőrű-e? Mert ha nem, akkor meg vagyok sértődve, amiért nem ismert fel! XD
byebye. :)
2010. június 30., szerda
Before megyek dolgozni
Delice De France
Chyga vok, gondoltam írok ismét néhány sort. Igazából annyi minden történt velem az elmúlt 2 napban, hogy nehéz lenne mindent gondolatban összeszednem, úgyhogy csak tömören:
- munkába álltam a DDF-nél
- az első napom nagyon nehéz és fárasztó volt, de leginkább azért, mert fogalmam nem volt, hogy mit kell csinálni és csak kapkodtam a fejem jobbra-balra.
- a munkatársaim jó fejek, jól kijövök velük.
- második nap reggel 9-re mentem tesztet írni (amitől annyira paráztam), de sikerült átmennem (pedig 4en megbuktak...).
- tesztírás közben megismerkedtem néhány jó arccal, de a nevüket nem biztos, hogy fel tudnám már idézni (túl sok egyszerre ennyi név).
- a tesztírás befejezését követően, végül hazakeveredtem (1 óra buszozás után), de lélegzetvételnyi időm sem volt, hisz egyből kellett mennem ismét dolgozni.
- ma este már jobban ment a munka. egész jól belerázódtam, de azért még kell pár nap, hogy ráérezzek. Meg aztán mit számítanak ilyen apróságok, mikor INGYEN KAJÁLOK A BURGER KINGBEN!!!! :D
- ja, és megtudtam, hogy hétfőn egy egész napos tanfolyamra kell mennem, ahol profi kávé készítő mesterré fognak avanzsálni. :)
- most az ágyban pihentetem megfáradt lábaimat... azt hiszem most fog következni a jól megérdemelt hesszelés. :D holnap már night-shift-be megyek dolgozni. már várom! azt hiszem élvezem... :)

hát nagyjából ennyi történt velem, míg a többiek wembley-t néztek, meg parkot másztak. kicsit irigylem őket, de én legalább INGYEN KAJÁLOK A ... XD
- munkába álltam a DDF-nél
- az első napom nagyon nehéz és fárasztó volt, de leginkább azért, mert fogalmam nem volt, hogy mit kell csinálni és csak kapkodtam a fejem jobbra-balra.
- a munkatársaim jó fejek, jól kijövök velük.
- második nap reggel 9-re mentem tesztet írni (amitől annyira paráztam), de sikerült átmennem (pedig 4en megbuktak...).
- tesztírás közben megismerkedtem néhány jó arccal, de a nevüket nem biztos, hogy fel tudnám már idézni (túl sok egyszerre ennyi név).
- a tesztírás befejezését követően, végül hazakeveredtem (1 óra buszozás után), de lélegzetvételnyi időm sem volt, hisz egyből kellett mennem ismét dolgozni.
- ma este már jobban ment a munka. egész jól belerázódtam, de azért még kell pár nap, hogy ráérezzek. Meg aztán mit számítanak ilyen apróságok, mikor INGYEN KAJÁLOK A BURGER KINGBEN!!!! :D
- ja, és megtudtam, hogy hétfőn egy egész napos tanfolyamra kell mennem, ahol profi kávé készítő mesterré fognak avanzsálni. :)
- most az ágyban pihentetem megfáradt lábaimat... azt hiszem most fog következni a jól megérdemelt hesszelés. :D holnap már night-shift-be megyek dolgozni. már várom! azt hiszem élvezem... :)
hát nagyjából ennyi történt velem, míg a többiek wembley-t néztek, meg parkot másztak. kicsit irigylem őket, de én legalább INGYEN KAJÁLOK A ... XD
2010. június 28., hétfő
Érkezésünk napja - Chygusz szemszögéből
Három részletben érkeztünk meg a Ferenchegyi reptérre indulás előtt. Elsőként Réka és én taposhattuk (reggel 12-kor) a terminál köveit. Három órával később már Eszter és Soma is a reptér felé vették az irányt. Utolsóként pedig Kusti érkezett meg, aki már előző nap élőben kényesztethette füleit Rod Stewart bársonyos hangjának köszönhetően.

A Ferihegyen töltött idő gyorsan elment; jó volt a társaság, ment a "német - angol" meg a forma-1 is. Meglepetésünkre egy 60 képből álló kiállításba ütköztünk, mely a repülőtér életének hatvan esztendőjét kívánta demonstrálni. Egész érdekes volt; jó volt elmélázni a képen lévő embereken - milyen életük lehetett, mit csináltak, hová készültek...
Miután a szülők (akik egyben a sofőrök is voltak) fájdalmas búcsút vettek csemetéiktől, el is indultunk bejelentkezni a gépre. Természetesen én voltam közülünk az egyetlen akit megmotoztak, ám ezt leszámítva, minden simán zajlott. A kapun túlra érve szomorúan fogadtuk a hírt, hogy Anglia vesztésre áll, egy "félreértett gólhelyzet" miatt. Kusti könnyeit felszárítva folytattuk hát utunkat. Rövid időn belül arra lettünk figyelmesek, hogy már a gépen ülünk, kényelembe helyezve magunkat, Kusti siránkozását hallgatva, aki iszonyatosan félt a repüléstől. A gond ezzel inkább az volt, hogy a félelmeit sikeresen átültette Eszterbe is, így már nem csak őt rázták meg a felszállás percei.

És ez az a rész, ami nekem egy az egyben kiesett, hisz sikerült mély álomba szenderülnöm. A következő kép az ébredés, ami egyben a landolás pillanata is volt. Kusti volt megint a leggyengébb láncszem, aki ismét átvetítte félelmeit Eszterre, így a Deja Vu érzése kerített hatalmába.

Fél nyolc körül érte lábunk először az angol talajt. "Kis lépés az embernek, nagy lépés az emberiségnek" - mondhatnám, de mintha valaki már előttem elsütötte volna... :)
Idesanyám az állomáson várt ránk, egy pöpec kis mercivel, és egy sofőrrel (aki amúgy a tulaj is a lakhelyünknél). A furikázást követően megérkeztünk a szállásunkra, ahol megismerkedtünk a többi lakóval. Nekem szimpatikusak, szerintem jól ki fogunk jönni velük. Kaptunk egy hatalmas vacsit, körbe jártuk a házat, kipakoltunk és lepihentünk. A házat most nem irnám le részletesen, majd úgy is teszünk fel képeket. Egyelőre ennyi történt (legalábbis ami megmaradt bennem).

Holnap intézik a többiek az irataikat, én pedig munkába állok. Kiváncsian várom... :P

A Ferihegyen töltött idő gyorsan elment; jó volt a társaság, ment a "német - angol" meg a forma-1 is. Meglepetésünkre egy 60 képből álló kiállításba ütköztünk, mely a repülőtér életének hatvan esztendőjét kívánta demonstrálni. Egész érdekes volt; jó volt elmélázni a képen lévő embereken - milyen életük lehetett, mit csináltak, hová készültek...
Miután a szülők (akik egyben a sofőrök is voltak) fájdalmas búcsút vettek csemetéiktől, el is indultunk bejelentkezni a gépre. Természetesen én voltam közülünk az egyetlen akit megmotoztak, ám ezt leszámítva, minden simán zajlott. A kapun túlra érve szomorúan fogadtuk a hírt, hogy Anglia vesztésre áll, egy "félreértett gólhelyzet" miatt. Kusti könnyeit felszárítva folytattuk hát utunkat. Rövid időn belül arra lettünk figyelmesek, hogy már a gépen ülünk, kényelembe helyezve magunkat, Kusti siránkozását hallgatva, aki iszonyatosan félt a repüléstől. A gond ezzel inkább az volt, hogy a félelmeit sikeresen átültette Eszterbe is, így már nem csak őt rázták meg a felszállás percei.

És ez az a rész, ami nekem egy az egyben kiesett, hisz sikerült mély álomba szenderülnöm. A következő kép az ébredés, ami egyben a landolás pillanata is volt. Kusti volt megint a leggyengébb láncszem, aki ismét átvetítte félelmeit Eszterre, így a Deja Vu érzése kerített hatalmába.

Fél nyolc körül érte lábunk először az angol talajt. "Kis lépés az embernek, nagy lépés az emberiségnek" - mondhatnám, de mintha valaki már előttem elsütötte volna... :)
Idesanyám az állomáson várt ránk, egy pöpec kis mercivel, és egy sofőrrel (aki amúgy a tulaj is a lakhelyünknél). A furikázást követően megérkeztünk a szállásunkra, ahol megismerkedtünk a többi lakóval. Nekem szimpatikusak, szerintem jól ki fogunk jönni velük. Kaptunk egy hatalmas vacsit, körbe jártuk a házat, kipakoltunk és lepihentünk. A házat most nem irnám le részletesen, majd úgy is teszünk fel képeket. Egyelőre ennyi történt (legalábbis ami megmaradt bennem).

Holnap intézik a többiek az irataikat, én pedig munkába állok. Kiváncsian várom... :P
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
