2010. augusztus 1., vasárnap

szóval










szóval tegnap voltunk távol a szállástól. csiga éjszakai munkából hazaérkezvén ágynak dőlt, a kusti is pihent inkább, tehát ők ketten otthon maradtak. elmentünk a portobello-i piacra, ami híres, mondjuk én nem hallottam róla tegnapig, de fiú létemre ez elnézhető. vagy nem? szép volt, jó volt, élveztem még én is, a lányokról nem is beszélve. ha tehették volna, az egész piacot megvették volna, de semmit se vettek. :D érdekes volt látni azt a sok kultúrát ami ott felvonult, indián, indiai, jamaicai... mindegyik árulta a sajátos ruháit, zenéit. minden kis pódiumnál más és más. mindenféle étel, ital. ugyanakkor szerintem sokan, jól összeválogatott turkált ruhákat próbáltak eladni jó pénzért. ez a piac is, mint minden itt londonban, hatalmas volt. utána meg buszoztunk sok átszállással, 2 órát, ha nem többet, valami ruhabutikhoz, ami engem már abszolút hidegen hagyott. de addig is láttam londont, és csináltam fényképeket. voltunk london legmagasabb pontján, nem kilátóban, meg hasonlók, csak az a legmagasabb pontja és ennyi. mondjuk ezt megfejeltük azzal, hogy egy emeletes busz tetején ültünk legelöl, szép volt a kilátás pár pillanatig. hazaérkezünk, fáradtak voltunk.
s

2010. július 31., szombat

2010. július 27., kedd

valami

nos, gondoltam írok egyet gyorsan ide a gépautók fölé, régen tettem. nincs is nagyon mit közölni, tehát, valamit próbálok összehozni. itt minden jó, jobb nem is lehetne eddig, azt hiszem. ha kérni lehetett volna, nem kértem volna szebb első hónapot. mivel már ennyi ideje itt tengődünk. már az 5. hetünket tapossuk. vagy ő minket?!?! igen. nem tudom a többieknek mi a véleménye, de sztem mindenkinek jó sora van. a munkahelyre ahonnan kirúgtak minket vasárnap, (persze csak elvileg), hétfőn sikerült magunkat tisztázni a kustival, aztán most ott dolgozunk egész héten. ami jó, és örömmel tölt el bennünket. azért töltöm ki ilyesféle mondanivalóval eme sorokat, mert nincs mit írni. be is fejezem, kívánok jó éccakát, és közlök egy vicces dolgot, amit ma hallottam:
Tegnap becsaptam egy ajtót, azt mondtam neki, hogy nyitva van. :)
)én voltam a Soma(

gépautók












2010. július 25., vasárnap

"Boldogok a lelki szegények"

Már-már többiek unszolására gondoltam írok pár sort..A héten 7napból 6napot dolgoztam,eléggé el vagyok fáradva. Most hagyok az olvasóknak egy percet hogy sajnáljanak. Letelt. A munka egész jó volt szóval jó kedvvel végeztem kis társammal,Somával. Pakoltunk olyan fényűző szállodákban hogy szerintem be se engedtek volna még csak körülnézni sem,főleg most hogy a borotvával nem igen randevúzok. Na,a hét jól eltelt aztán következett a mai nap. Bevezetés: (Előzmények: )Csütörtök délután hazahozott az egyik néger srác és mondta hogy másnap ( azaz ma,vasárnap,2010.07.25) reggel háromnegyed 7kor ( azaz 06.45-kor) felvesz minket az utcánkhoz mintegy 2és fél köpésnyire. És ebből mi sikeredett? Tárgyalás: A srác elkésett melóból és mivel már késésben volt ezért nem vett fel minket és így a vasárnap reggeli első,fél 8-as busszal tudtunk csak beérni 8-ra pedig 7-re kellett volna. Matematikailag nem igazán nagy kunszt kiszámolni: tisztán 1óra késés. Beérve mondtuk hogy a srác ( aki ott volt és lapított) nem vett fel minket pedig mi felkeltünk és ott voltunk,de a többiek szerint nincs igazunk,ha késtünk akkor az a mi hibánk. Szóval kiálltak a társak mellette ( ami azért érthető) és felhívták a főnökünket hogy késtünk ( a srác miatt) és a főnök természetesen mondta hogy akkor nem kell többet jönnünk. A mai napot azért végigdolgoztuk,ugyan csak 6 órát de intenzív volt azt elárulhatom. Befejezés: Most holnap reggel bemegyünk hogy beszéljünk női főnökünkkel hogy megismerje a mi verziónkat. Ezzel csak az a gáz hogy a srác miatt most fekete pontosak vagyunk a saját főnökünknél és az ügynökségnél.
Megpróbálunk kimászni a slamasztikából,ha nem sikerül kérlek küldjetek fejenként egy fontot erre a bankszámlára: 4689-2213-8732 :D Előre is köszi hogy szorítotok nekünk!
Csokkiiiiiiii

Kusti